Asszociációk

A mai Egyiptom területén csillagászati és szertartási célokra nagyobb köveket rendeztek körbe. Az alakzatot ezer évvel régebben rakták le, mint a  Stonehenge legkorábbi köveit.  (A 2007 januári bejegyzés helyreállított és bővített képanyaggal.)

Az ősi Nabta maradványai Asszuántól 100 kilométerrel délnyugatra találhatók. (A térképen  piros ovális keretben.)

A mai Nyugati Sivatagot hajdanában időszakos monszun esők áztatták. A nyári napforduló után nyíltak meg az ég csatornái. Akkor, amikor azon a területen a  Nap éppen a helyszín felett szokott delelni és a kövek elveszítették az árnyékukat. Rövid időn belül annyi csapadék hullott, ami, habár szűkösen, elegendő volt az év egy részére. Az időleges víztározókat ott playanak nevezik, így a környék a Nabta playa néven ismert.

A  helybeliek csillagászati és naptári mérőeszközként négy méteres átmérőjű körben elhelyezett kőtömböket használtak. Mellettük két pár magasabb oszlop jelezte, honnan volt várható a napfelkelte hatezer évvel ezelőtt. Másik két pár oszlop az észak-déli tengelyt mutatta. A környező két négyzetkilométernyi területen tucatnyi  megalitikus oszlopot emeltek és az észak-déli tengelyen kívül a többi irányra is tájolták őket. Kettő ma is áll. A lapályon nagy messzeségből is kivehető ilyen iránytű- féle révén a vándorok megpillanthatták a vízzel telített völgyet. Az oszlopok 3x2 méteresek és 70 cm. vastagok voltak. Afféle megmunkálatlan sztélék,vagy obeliszkek. Majd egy kilométeres távolságból cipelték őket ide.

Az egész völgy hossza tíz, szélessége hét kilométer volt. Az esőhordó szelek több ízben máshová helyeződtek át.Végül 7200 évvel ezelőtt az időszakos monszun esőzések hosszú időre - 4800 évvel ezelőttig - tartóssá váltak. Úgy, mint a Szahara többi részén, amiről ezen a szélességi fokon több ezer festmény tanúskodik. Nabtában a mult században az ősrégészek sok száz gödörtűzhely maradványát tárták fel. Találtak rituálisan eltemetett teheneket és tehénszobrot is. Az afrikai őstulok szelidítésének legkorábbi nyomai a már másutt említett Tassiliban és a mai Maghrebben találhatók. A nomád állattartók a vízzel ellátott Szaharában onnan is, máshonnan is eljuthattak a nabtai vidékre.

Hamarosan a levantei területekről behozott kecskéket és birkákat is tenyészteni és fogyasztani kezdték. Gyümölcsöt, zöldséget, kölest,cirokmagot, gyökereket is fogyasztottak. Hatezer éve nagyméretű település alakult ki. Szervezettebb volt mint sok egykorú formáció, a vízgazdálkodás szigorúbb fegyelmet kényszerített ki. Mély kutakat ástak, amelyek hosszú ideig tárolták a vizet. A házakat-kunyhókat már terv szerinti elrendezésben, egymás melletti sorban építették. Az emberi csontvázak a Szaharán túli Afrikából történt bevándorlásra utalnak. A fejlett helyi kultúrát részben ezek a fekete bőrüek hozták létre, részben pedig az északabbról jött világosabb bőrüek: a berber-hamita törzsek elődei.

A fenti anikonikus sziklafestmény négyezer éves.

..

Hozzászólások az eredeti bejegyzéshez:

[passzívra állítom]

-

[törlöm]

Daddy
2007-01-05 13:18:28

Épp most olvastam egy cikket arról, hogy a kínai Tang dinasztia és maya civilizáció is egy ilyen esőhiányos időszak miatt hanyatlott le.

64 éve történt.

Reimsben 1945 május hetedikén Németország képviselői aláírták a Szövetséges Hatalmak előtti feltétel nélküli kapituláció jegyzőkönyvét. Ekkor a szovjet képviselők nem voltak jelen. Május nyolcadikán a németek Zsukov marsall előtt is aláírták a feltétel nélküli megadás jegyzőkönyvét.

Véget ért a második világháború.

A háború azzal kezdődött, hogy a hitleri Németország 1939 szeptember elsején megtámadta és októberig el is foglalta Lengyelországot, 1940 április 9-én lerohanta Dániát, két hónap alatt elfoglalta Norvégiát, május 10-én megtámadta Franciaországot és még májusban lerohanta Belgiumot és Hollandiát.

A folytatás is benne van a történelem könyvekben. Aki nem vizsgára készül, az is jól teszi, ha időnként elgondolkodik a múlt fejleményein és tanulságain.

Az államháztartási hiány néhány év alatt a GDP 9 százalékáról a GDP kb. három százalékára apadt, az infláció tavaly mérsékelt volt, a forint árfolyama mégis egy ötödével csökkent.

Nincs közvetlen összefüggés a belső pénzromlás sebessége és a valutaárfolyam között. A forintnak – amint, ősrégi tapasztalat szerint, minden egyébnek – az árát keresletének és kínálatának viszonya szabja meg. A kínálat pedig tavaly jelentősen meghaladta a régi (250 HUF/EURO körüli) árfolyam melletti keresletet.

Ennek egyik oka a továbbra is magas külső finanszírozási igény volt, ami nemcsak a szokványosan említett állami hiányt pótolta. A publikált hiányadat az államháztartás elsődleges egyenlegéből származik, amibe a GDP 4%-át kitevő kamatkiadásokat nem számítják bele. Ellenben az ország folyó fizetési mérlegében a devizában teljesítendő kamatszolgálat is benne van. És nemcsak a szuverén (központi állami), hanem minden egyes hazai adós külfölddel szembeni devizakamat kiadása is. Továbbá, benne van a nettó jövedelemtranszfer, vagyis mindaz a deviza, amit külföldre küldünk azon felül, amit külföldről kapunk. Ennek a többletnek az egyik fő eleme a külföldi tulajdonú cégek profitátutalása. A kiegyensúlyozás előtti, vagyis „technikai” folyó fizetési mérlegben a fentiek miatt keletkező hiányt külső forrásokból kell finanszírozni.

A másik ok a tőkemérlegben keresendő. Ha a Magyarországról kiinduló tőkeexport, plusz tőkerepatriálás meghaladja a tőkeimportot, akkor itt is hiány keletkezik. Rövid időszakokban a tőkék látványos menekülése olyan helyzetet teremthet, amikor a tőkeimport nem képes fedezni a folyó fizetési mérleg elsődleges hiányát.

A hiánypótló külső források igénybevétele növeli az adósságot. Az ország nettó adóssága az utóbbi időkben felerészben a magánbankok külföldi hitelfelvételei miatt növekedett. Ezzel részben a lakosság devizában történő hitelezéséhez szükséges forrásaikat gyarapították. Részben pedig - 2008 közepéig - előnyös kötvénybeszerzéseiket fedezték. Mindkettőnek a magas forintkamat volt a hátterében. Ennek pedig az államháztartási hiteligény, mely évek óta szivattyúként vonta magába a szabad pénzeszközöket, magasan tartva azok árát, a kamatot.

Mindez együttesen növelte a külföldi pénzeszközök keresletét és ezzel aláásta a korábbi forintárfolyam belföldi pilléreit. Ezek a pillérek addig sem voltak túlságosan szilárdak, mivel a régebbi, a külföldinél éveken át magasabb inflációs ráták ellenére, éppen a magas kamatláb miatt az árfolyam változatlan maradt. A hazai valuta felülértékelt volt. Ha fentebb azt írtam, hogy az infláció közvetlenül nem hat az árfolyamra, ehhez hozzáteszem, hogy áttételesen, hosszabb távú irányzatával nagyon is hat, mert a felülértékeltséget a piac előbb-utóbb korrigálja. Ez nálunk a világméretű pénzügyi válság hatására történt, amit itt nem részleteztem, mert a belső hatóerőkből eredő folyamatokat kívántam szóba hozni. A tőzsdék hektikus mozgásainak pszichológiájával sem foglalkoztam. A hisztérikus kilengések már rövidtávon is kioltják egymást. Ami viszont megmarad, az nem kilengés. Tartósan számolni kell vele.

Szellemes, szórakoztató és ma is fontos emberismereti összefoglalója 270 éve jelent meg. Lehet, hogy a címe ijesztő: „Metafizikai értekezés” (1739), a tartalma viszont annál lebilincselőbb.

A fenti kérdést egyáltalán nem lehet a szerző szépprózai műveire vonatkozóan feltenni. Értelmetlen lenne azt kérdezni, hogy téves-e a Candide. Egy értekező prózában megírt logikai gondolatmenet igaz vagy hamis voltáról ellenben nagyon is helyénvaló véleményt alkotni.

Az ötven könyvoldalnyi szöveget az alábbi két rövid bekezdésben foglalom össze. Csak az erényről és bűnről, az erkölcs változékony és állandó elemeiről kifejtett nézetét szemlézem, mert ez jól érzékelteti az egész tanulmány mondanivalóját.

Az erkölcs változékony és állandó elemei

Minden országban az számít erénynek és bűnnek, erkölcsi jónak és rossznak, ami hasznos, illetve ami ártalmas az illető társadalomra nézve. Az erkölcsi jó és rossz egyedüli mértéke a társadalom java. Az igazságosságról és igazságtalanságról alkotott fogalmainkat is ehhez kell igazítani. Önmagában nincs erény, sem bűn. Csak hozzánk viszonyítva léteznek. Egyáltalán nincs jó önmagában, az embertől függetlenül.

Ugyan az erkölcsi megítélések korszakonként, nagyobb régiónként, de még országonként is különbözhetnek, mégis csak vannak általános normák, melyeknek az emberek a világon mindenütt meg kell feleljenek. Az embernek a társas együttélést lehetővé tévő adottságai ezek: az ész, az önszeretet, a fajtársak iránti jóindulat, a szükségletek, a szenvedélyek. Az embernek, mint társas lénynek a létezése olyan tulajdonságainkat is feltételezi, mint az uralomvágy, kevélység, kapzsiság, irigység, önzés.

Barátodnak se mondd, ha nem akarod, hogy ellenséged megtudja.

HORATIO.
        Mi újság, jó uram?

HAMLET.
Oh, rendkivűli!

HORATIO.
        Mondd el, jó uram.

HAMLET.
Nem, mert tovább adnátok.

HORATIO.
        Én, uram,
Nem én, az égre!

MARCELLUS.
        Én se, herczegem.

HAMLET.
Mit szólatok hát: ember elme csak
Fel birja-é gondolni ezt? – Hanem
Hallgatni fogtok?

HORATIUS. MARCELLUS.
Esküszünk, uram.

HAMLET.
Nincs oly gazember széles Dániában –
Ki megrögzött czinkos ne volna.

(I.felv, V.szín, Arany J fordítása)

Á propos hír: még mindig keresik az őszödi beszéd kiszivárogtatóját.

A GDP dinamikája

A tavalyi év egészében volt némi - félszázalékos – növekedés az előző év egészéhez képest. Ellenben az utolsó három hónapban 2,5 százalékkal esett vissza a GDP 2007 azonos időszakához viszonyítva. Az előző három hónaphoz képest pedig október 1. és december 31. között 1,2 százalékkal esett vissza a GDP.

A GDP-t csökkentette az ipar mélyrepülése, a pénzügyi szektor lehangoló teljesítménye, viszont növelte a jól teljesítő agrárium. Nem segítette Magyarországot az sem, hogy a belső mellett a külső kereslet is csökkent. A vállalkozások fejlesztési forrásai sem biztatóak, a bankok egyre óvatosabbak. A pénzügyi szektor a vártnál is rosszabbul teljesített. Tavaly a bruttó hazai termék értéke folyó áron 26 470 milliárd forint volt, ami egy főre vetítve 2 millió 637 ezer forintot jelent.

Az EU -ra s hazánkra vonatkozó előrejelzés (a gráf 2009-es szakasza) azonos irányzatot mutat, de a magyar prognózis rosszabb.

(Forrás: Szabó Brigitta Népszabadság| 2009. március 12.)

Nyomolvasás

Mostanában találtak egy másfél millió éves lábnyomot Kelet-Afrikában. Fontos információkat hordoz a szelekciós adaptálódás folyamatáról, a biológiai evolúció egyik láncszeméről. http://news.aol.com/article/prehuman-footprints-found/360312

Az a lény, aki maga után hagyta, már nem tudta a talpával megmarkolni a faágakat, nem erdőben élt. A nagyujj párhuzamos a többivel, nem fordítható szembe velük, mint a majmoknál. A párhuzamos, egyenes nagyujj stabilitást biztosít a két lábon közlekedéshez, ami a kultúra egyik biológiai előfeltétele. Az egyenes tartás terheli a csigolyákat, sok reumás betegséget okozhat, mivel a több százmillió éve kialakult gerincoszlop a négylábúságra volt optimalizálva. Viszont a kétlábú lény feje nem a nyakon lógott, hanem a gerincoszlopon ült, megtartásához már nem volt szükség nagyobb izomkötegekre. Több hely maradt az agy fejlődéséhez. Ezt az egyenes járással lehetővé vált széles és mobil látószög is serkentette.

A nyomból kiolvasható, hogy a combcsontok befelé hajlanak, ami a járást egyenletessé teszi. A csípőcsontok is a medence felé hajlanak, hogy elbírják a belső szervek súlyát álló helyzetben. Ám a medence állása a nők szülési kínját okozza, mert a medence sem a kétlábúak esetére volt optimalizálva. A felegyenesedve járás ugyanakkor szabaddá tette a mellső végtagot. Ezért lehetett aztán a kéz nagyujját szembefordítani a többi ujjal eszközök megragadása és használata céljából. Az utóbbi kikényszerítette az agy további fejlődését. Eszközre és fegyverre szükség is volt, mert az egykorú szavannás vidéken hiányoztak az erdők nyújtotta táplálékok. Hogy éhen ne vesszen, a kétlábúnak húsevővé, ragadozóvá kellett válnia.

A lelet egy korai jégkorszak napjainknál melegebb periódusában létezett embervilág példányának nyoma. A magyarázat különböző verziói a Homo erectus, ergaster vagy antecessor nevű alfajokhoz sorolják. Akármint is van, a Homo sapiens az Erectusból, vagy azzal hasonló fejlettségű fajokból származik. Ily módon a leleten egyik ősünk nyomát szemlélhetjük. Vagy az unokatestvére nyomát.

Ha a leszármazási vonalon visszafelé tekintünk, az Erectust és társait a Homo habilis előzte meg, amely már szintén rendelkezett bizonyos emberi ügyességgel és értelemmel. Folytatva ezt az irányt, elhagyva a Homo nemet, visszajutunk az Australopithecushoz, melynek nevezetes példánya Lucy, 3.2 millió éves. Elődünk, ha nem is biztos, hogy ősünk. Nem Homo, de hominída. Egy múzeumban láttam a rekonstrukcióját. A makett 107 centi magas volt, egész testét szőr borította. Felegyenesedve járt, erre alkalmas talpa volt. Kezének hüvelykujja is szembefordult a többi ujjal. Ez a lény már három millió évvel azután élt, hogy az emberhez és a mai csimpánzhoz vezető fejlődési vonal szétvált. És Lucy az emberhez vezető elágazáson volt, annak egyik állomását jelentette. ( Cherchez la femme.)

Pierre-August Renoir kilencven éve halt meg. Évfordulója decemberben lesz, de ilyenkor, tavaszelőn szükségünk van életörömöt sugárzó képeinek látványára.

A női szépség ábrázolásának avatott mestere volt.

Fiatal algériai nő:

Az elgondolkodást megjelenítő képe fölé ezt is írhatnánk: A merengő.

Gabriella, ékszerekkel:

Nemcsak izgatta a női test, meg is tudta festeni:

Végül, hogy  mindenki lenyugodjon:

(Tulipánok)

Újabb adat. Felelőtlen volt-e a jegybank?

Miután előző alkalmakkor körülnéztem az állami költségvetés háza táján, most egy keveset az MNB-vel foglalkozom.

A jegybank önálló döntéseket hozó, a kormánytól jogilag teljesen elválasztva működő intézmény. Felelősségi körébe tartozik, egyéb feladatain kívül a hitelállomány ellenőrzése és az egész bankrendszer szabályozása. Más teendők ezek, mint amit a pénzügyi felügyelet végezhet(ne). A magánbankok fölötti jegybanki felügyeletnek az inflációt kell a medrében tartania. Evégett befolyásolnia szükséges a nálunk működő pénzintézmények által folyósított hitelek összegét.

Tapasztalatokból leszűrt általános óvatossági szabály, hogy a hitelek nem haladhatják meg a betétek hetvenöt százalékát. Két publikáció is közli a tényleges arányt: egy MNB-t vádoló cikk (Róna P., NSZ 02.13.) és egy védekező irat (Bihari P., NSZ. 02.06.). Mindkettő szerint a tényleges arány a megengedett kétszerese, mintegy 150%!

Az MNB ezt tétlenül nézte, amivel nagyban hozzájárult az országos pénzügyi labilitáshoz. A jegybanki függetlenség miatt ez nem költségvetési ügy volt, a kormány ebbe nem szólhatott bele. Az adott kamatpolitika mellett ez a rendetlenség okozta a másik nagy aránytalanságot: a devizahitelezés túlzott mértékét is. Aminek káros hatását az egész ország érzi, számosan közvetlenül a saját bőrükön is. Erről már eleget s elegen írtak.