Újabb adat. Felelőtlen volt-e a jegybank?
Miután előző alkalmakkor körülnéztem az állami költségvetés háza táján, most egy keveset az MNB-vel foglalkozom.
A jegybank önálló döntéseket hozó, a kormánytól jogilag teljesen elválasztva működő intézmény. Felelősségi körébe tartozik, egyéb feladatain kívül a hitelállomány ellenőrzése és az egész bankrendszer szabályozása. Más teendők ezek, mint amit a pénzügyi felügyelet végezhet(ne). A magánbankok fölötti jegybanki felügyeletnek az inflációt kell a medrében tartania. Evégett befolyásolnia szükséges a nálunk működő pénzintézmények által folyósított hitelek összegét.
Tapasztalatokból leszűrt általános óvatossági szabály, hogy a hitelek nem haladhatják meg a betétek hetvenöt százalékát. Két publikáció is közli a tényleges arányt: egy MNB-t vádoló cikk (Róna P., NSZ 02.13.) és egy védekező irat (Bihari P., NSZ. 02.06.). Mindkettő szerint a tényleges arány a megengedett kétszerese, mintegy 150%!
Az MNB ezt tétlenül nézte, amivel nagyban hozzájárult az országos pénzügyi labilitáshoz. A jegybanki függetlenség miatt ez nem költségvetési ügy volt, a kormány ebbe nem szólhatott bele. Az adott kamatpolitika mellett ez a rendetlenség okozta a másik nagy aránytalanságot: a devizahitelezés túlzott mértékét is. Aminek káros hatását az egész ország érzi, számosan közvetlenül a saját bőrükön is. Erről már eleget s elegen írtak.
