Tavaly az államháztartás teljes bevétele 16 billió forint volt 26.5 billiós GDP mellett.
A tavalyi 16 billió forintos államháztartási bevételi adat ismétlést tartalmaz. A központi költségvetésből a társadalombiztosításnak és az önkormányzatoknak adott támogatásokat ez utóbbiak bevételeként újra számításba veszi. A kettőzés miatt, gorombán számítva a fentinél 2 billióval kisebb volt a tiszta államháztartási bevétel. A 26.5 billiós hazai össztermékkel ezt a csökkentett adatot lehet összevetni. A 14 billió meghaladja a GDP felét, de ha más számítás szerint esetleg valamivel kevesebbnek bizonyul, az elvonások aránya akkor is egészségtelenül magas.
Legutóbb nagy vonalakban elszámoltam a központi költségvetés tavalyi 8.2 billiós bevételéről. Most a másik nyolc billiót veszem sorra, szintén vázlatosan.
Társadalombiztosítási alrendszer (nyugdíj- és egészségbiztosítási alapok) bevétele: 4.3 billió Ft.
(Ebből több mint 3 billió járulékbevétel, 120 milliárd eü. hozzájárulás, kb.880 milliárd központi költségvetési juttatás, ez az egyik ismételten számított tétel.)
Helyi önkormányzatok bevételei, mintegy 3.2 billió Ft.
Elkülönített állami pénzalapok bevételei: 500 milliárd Ft.
Az államháztartás bevételi oldalán ezek a nagyobb tételek, a központi költségvetés már említett 8 billiós bevételén kívül. A jelenleg készülő átrendezések gyarapítani fogják a bevételek bizonyos fajtáit és csökkenteni fognak másfajta bevételeket. De egyáltalán nem szükséges, sőt, elkerülendő, hogy a bevételek végösszege ugyanakkora maradjon, mint az átrendezés előtt volt. A változásnak a kiadási oldalra is ki kell terjednie. Bizonyos bevételek gyérülését nemcsak más bevételek szaporításával lehet kompenzálni, hanem a kiadások csökkentésével is. Jelenleg ez az utóbbi különösképpen javallott, mert így lehet csökkenteni a GDP központosított részének arányát.
