A Folyamközben az amoritákat nevezték így. Sémi nyelvrokonaik korán megtelepedtek itt.
A képeket helyreállítva újra közlöm az italoblog "Honnan jövünk" sorozatának 34. fejezetét.
Az eredeti folyamközi civilizáció szomszédságában sémi nyelvû népek nagy tömegei laktak. Ezek a törzsek Arábiából származtak. A mai Szíriában vannak Ebla (Tell Mardikh) i.e. 2500 körüli idõbõl származó romjai:
Itt kb. 20000, részben sémi nyelvû agyagtáblát találtak, olyan nevekkel, mint Ádám, Éva, Ábrahám, stb.
Sumer, hurri és sémi isteneket tiszteltek. Ebla fontos tranzit és kereskedelmi központ volt, kormányzása elkülönült a vallástól. Vezetõjét a vagyonos arisztokrácia választotta 7 évre.
A szintén sémi akkádok kultúrája alacsonyabb szinten állott,mint a sumer. Korán letelepültek az Eufrátesz középsõ vidékén, majd Agade központtal birodalmat hoztak létre. Alapítója, Szargon, Sarrukin (2350-2295) leigázta a sumer terület nagy részét. Legendája szerint csecsemõ korában kosárban kitették a folyóra, egy elõkelõ nõ találta meg, aki aztán fel is nevelte.
Az akkádok elsajátították a sumer civilizációs vívmányokat. A sumér populáció beolvadt az akkádul beszélõ etnikumba. A sumer írás használata még évszázadokon át fennmaradt. Az állam uralma Naramszin idejében (2272-2235) kiterjedt Ebla és vetélytársa, Mári területére és a Zagrosz hegységre. Belsõ feszültségek és külsõ támadások nyomán az akkád birodalom elpusztult.
Néhány száz év háborús pusztítás és öldöklés után a Babilon környéki sémi amurruk megalapították az elsõ babiloni dinasztiát. (1830-1530) Ennek legnevesebb uralkodója Hamurapi volt. Tovább fejlesztette a sumer törvényeket. Hamurapi portréja:
A szintén sémi akkádok kultúrája alacsonyabb szinten állott,mint a sumer. Korán letelepültek az Eufrátesz középsõ vidékén, majd Agade központtal birodalmat hoztak létre. Alapítója, Szargon, Sarrukin (2350-2295) leigázta a sumer terület nagy részét. Legendája szerint csecsemõ korában kosárban kitették a folyóra, egy elõkelõ nõ találta meg, aki aztán fel is nevelte.
Az akkádok elsajátították a sumer civilizációs vívmányokat. A sumér populáció beolvadt az akkádul beszélõ etnikumba. A sumer írás használata még évszázadokon át fennmaradt. Az állam uralma Naramszin idejében (2272-2235) kiterjedt Ebla és vetélytársa, Mári területére és a Zagrosz hegységre. Belsõ feszültségek és külsõ támadások nyomán az akkád birodalom elpusztult.
Néhány száz év háborús pusztítás és öldöklés után a Babilon környéki sémi amurruk megalapították az elsõ babiloni dinasztiát. (1830-1530) Ennek legnevesebb uralkodója Hamurapi volt. Tovább fejlesztette a sumer törvényeket. Hamurapi portréja:
Az amurruk idején néhány évszázadra Ebla újra felvirágzott, amíg a hettiták el nem pusztították.
Babilon hanyatlása, majd ideiglenes feléledése után i.e. 1100 körül keletkezett az akkád-sumer eredetû asszírok birodalma, amely 605-ig állott fenn. Az õ sémi elõdeik szintén Arábiából származtak, amelynek még ma is van egy Asszir nevü területi egysége. Hatalmukat az Újbabiloni Birodalom követte 539-ig, amikor azt a perzsák elfoglalták.
