Hatti kincsek. Figyelem-felhívásként az italoblogon folytatódó sorozatra: 38. rész.
Az indoeurópai hettiták egy őket évezredekkel megelőző másik nép nevét használták. De nemcsak a nevét, hanem magas kultúrájának eredményeit is átvették. Azt a korábbi népet most hattinak nevezzük. Nyelvük nem volt indo-európai. A korai bronzkorban éltek itt, civilizációjuk i.e. 3000 körül bontakozott ki. Napon szárított agyagtéglákból, kőalapra építették lapos tetejű házaikat. Használati eszközeiket kőből, agyagból, fából, csontból készítették, dekoratív tárgyaik anyaga arany, ezüst, réz, bronz volt. Az alábbi műtárgyak ötezer évesek. Arany kancsó:
A helyszínen tizenhárom királysír található. Csak felnőttek maradványait tartalmazzák gazdag temetési ajándékokkal együtt. Arany kehely:
A luxustárgyak nemcsak az uralkodó és a nép közötti nagy távolságot mutatják, hanem a művészi izlés kifinomultságát is. A mai szem méltán szépnek ítéli állatábrázolásaikat. Bronz szarvas:
Az állatkultusz ebben az időben már a vallásos jelképrend tartozéka lett. Az apafigurát képviselő eszmei istenfogalom és anyagi királyhatalom a bika szertartási szerepében egyesült. Rituális bronz bikák:
A hatti műveltség forrásai között kitapinthatóan jelen voltak a halafi és az obeidi előzmények is. Esetleg a Balkánról oda-vissza áramló népek eredményei is. Hiszen már i.e. 4100-ból ismert a trák művészet, amelynek alkotása ez az arany gyűrűkincs:
A hattiak vívmányait nemcsak az i.e. második évezredek elején ide betelepedő hettiták, hanem az ugyanebben az időben keletkező kezdeti trójai civilizáció is felhasználhatta.
