Ur-nammu a civilizáció első, vagy egyik első, névvel ismert törvényhozója. Kb. 300 évvel előzte meg Hamurabit és kb. 800 évvel MózestAz Irak Múzeum 1968-ban a Műcsarnokban nagyszabású kiállítást rendezett. A bemutatott 300 műtárgy között a közönség megnézhette az Eriduval egyidõs, akkor újonnan feltárt, 7000 éves Tigris menti neolitikus tell 22 nõi szobrát. A sumér, akkád, babiloni, asszír leletek mellett a ritkán kiállított parthus plasztikákat. Lenyűgözően gazdag tárlat lehetett. Látható volt itt Ur-Nammu király rézszobra is, kb. Kr.e. 2000-ből. A király kosarat hord a fején, áldozatot mutat be Inanna istennőnek.
Ur-nammu volt a civilizáció első, vagy egyik első, névvel ismert törvényhozója. Pontosabban szólva, az első kódex-féle megalkotója, mert ismert uralkodók által hozott törvények korábban is voltak. Kb. 300 évvel előzte meg Hamurapit és kb. 800 évvel Mózest. Az utóbbi felhasználta az elődök jogalkotását, az egyiptomi tapasztalatokat és sok egyebet. Törvényeinek későbbi, részletes leírásakor már a perzsa vívmányokat is figyelembe vették. Mivel a régi, ékirásos táblákat sokáig homok fedte, az emberek hosszú ideig úgy vélték, hogy Mózes volt az első törvényhozó.
