Legközelebbi rokonaink, a csimpánzok és a bonobók (törpecsimpánzok) erős állatok, csapatban védelmezik területüket.
A csoportokon belül a táplálékért nagy a vetélkedés. Igen mohók, és ha valami jó falat nem található nagy bőségben, akkor, ha többen találnak rá, abból agresszió és verekedés lesz.
A csimpánzok és az ember génjei között a hasonlóság majdnem 99% -os. Persze ez az egy százaléknyi különbség a gének kifejeződésének szintjén nagyon sokat jelent. A vérben lévő hemoglobin-fehérjét felépítő hatszáz aminosav közül is mindössze egyetlen egy különbözik az ember és a csimpánz között.
Ezeket az alapvető azonosságokat régóta ismeri a tudomány.
A viselkedést illetően az ember és az emberszabású majmok között nagyon sok a különbség, de számos hasonlóság is van.
A csimpánz is társas lény, éppen úgy, mint az ember. Egy-egy csimpánz csapat, 40-50 állat meglehetősen nagy területet, több tíz négyzetkilométernyit foglal el A csimpánz hímek hárman-négyen-öten elég gyakran tartanak együttes őrjáratokat a területük határain, demonstrálva azt, hogy a területet magukénak tartják. A kisebb-nagyobb hím szövetségek, baráti társaságok kialakulása jellemző tulajdonsága a csimpánzoknak. Az őrjáratok során sok a konfliktus a szomszédos csapatok hímjei között. Gyakran összeverekednek. Ha egy nagyobb csapat egy magányos hímmel találkozik azonnal megtámadják, gyakran meg is ölik. Ezeket a támadásokat nem kísérik a csimpánzagresszió viselkedésformái, amelyek a saját csapaton belüli konfliktusokat jellemzik. A területvédő hímek a prédaöléssel kapcsolatos viselkedésformákat használják. A szomszéd csapatok hímjeit tehát megölendő prédának, zsákmánynak tekintik. (Csányi Vilmos nyomán.)
