A borneói Niah Barlangban jégkorszaki marokköveket és lemezeket, neolit kőbaltákat, kerámiát, kagyló ékszereket, gyékények és csónakok maradványait találták meg, továbbá õsi barlangrajzokat és képeket.
A feltárt legrégibb emberi nyomokat harminc-negyvenezer évesre datálták. Csatolódik ez a földrészek benépesítéséhez, amit e sorozat elõzõ (9.) bejegyzése jellemzett röviden. Borneó alátámasztja a bejegyzésnek arra utaló részét, hogy a mai Indonézia az alacsony óceáni vízszint idején az õsvadász ugródeszkája volt Ausztrália felé. Ráadásul, az utóbbi kontinensen talált tárgyak stílusa hasonlít a felsõ õskõkorban készült borneói tárgyakéhoz.
Az emberkéz ábrázolása kiemelkedik a tíz-tizenkét ezer éves itteni mûvészetben. A helyi szakemberek, érthetően, ezeket az ábrázolásokat a világon egyedülállónak mondják. Holott, akár a jelen sorozatban bemutatott cosqueri lelet is hasonló témájú és mûvészi technikájában sem marad el az ittenitõl. Igaz, itt sokkal nagyobb számú kezet látni.
Az emberkéz ábrázolása kiemelkedik a tíz-tizenkét ezer éves itteni mûvészetben. A helyi szakemberek, érthetően, ezeket az ábrázolásokat a világon egyedülállónak mondják. Holott, akár a jelen sorozatban bemutatott cosqueri lelet is hasonló témájú és mûvészi technikájában sem marad el az ittenitõl. Igaz, itt sokkal nagyobb számú kezet látni.
Továbbá az újabb összehasonlítások meglepő eredményeket is hoztak. 2002-ben John T. Manning angol biológus különböző helyi etnikumokhoz tartozó emberek kezének tanulmányozása során rájött, hogy míg a férfiak többségénél a gyűrűsujj ott is kissé hosszabb, mint a mutatóujj, a benszülött nőknél a kettő csaknem azonos.
Lehet, hogy a barlangi művészek egy része nő volt és ők hagyták ott alkotói aláírásukat. Jobban megnézve az európai barlangrajzokat, azokon is előbukkan egy-két kecsesebb női kéz.
Az őskorban kezek, állatok, férfi és nõi jelek minden égtájon kõbe voltak vésve, rajzolva, vagy festve. (Minden égtájon, de nem minden országban. Nálunk például egyetlen őskőkori barlangrajzot sem sikerült fellelni.)
Volt-e ezeknek a rajzoknak szerepük az írás keletkezésében?
Az emberi kéz minden képírás egyik elsõ alakzata. A barlangokban lerajzolt állatok egyszerű körvonalai is fellelhetõk a képírások elemei között. A férfi és női jelek úgyszintén. Ha ezekhez hozzávesszük a Nap, a víz és némely növények jeleit, megkapjuk azt a szimbólum-készletet, amiből a képírást egy későbbi korszakban fel lehetett építeni. A barlangokban nem volt írás, de láthatólag magukkal a képekkel is kifejeztek valamilyen mondanivalót. A becsületes eljárás az, ha bevalljuk: nem tudjuk, hogy mit.
Az emberi kéz minden képírás egyik elsõ alakzata. A barlangokban lerajzolt állatok egyszerű körvonalai is fellelhetõk a képírások elemei között. A férfi és női jelek úgyszintén. Ha ezekhez hozzávesszük a Nap, a víz és némely növények jeleit, megkapjuk azt a szimbólum-készletet, amiből a képírást egy későbbi korszakban fel lehetett építeni. A barlangokban nem volt írás, de láthatólag magukkal a képekkel is kifejeztek valamilyen mondanivalót. A becsületes eljárás az, ha bevalljuk: nem tudjuk, hogy mit.
