Presumér civilizáció.
Miután az elveszett képeket pótoltam, itt is publikálom az italoblog "Honnan jövünk?" sorozatának felújított 30. fejezetét.
A rézkőkori Obeid (Ubaid) volt az első tartós település a délmezopotám feltöltött síkságon. (5300-4100 i.e.) Északi előzménye az 5500-tól fennállott Szamarrai Kultúra, amelynek keretében Choga Mami helységben találták fel az öntözéses gazdálkodást.(i.e.4700 - 4600) Ez növelte a jólétet, erősítette a rétegződést. Elkülönült vallási cselekményhelyeket még nem hozott létre. A szamarrai finom kerámiák mintáit átvették és tovább fejlesztették az obeidi fazekasok.
Obeidi kerámia:
Obeid három időszaka:
Korai (4700-ig) a Perzsa öböl partjain bontakozott ki, Eridu környékén. Három termelő rétege volt: a házépítő, északról bevándorolt földműves-állattenyésztők, a sátorlakó nomád pásztorok és a partmenti halász-vadász népesség, akik nádkunyhókban húzták meg magukat.
Középső (4500-ig) az öntöző csatornák intenzív építési szakasza. Ez nagy tömegek közös erőfeszítését és központi irányítását igényelte. A fegyelem fenntartásához és megszilárdításához hatalmi és manipulatív eszközöket használtak. Itt épültek a világ első (általunk ismert) templomai. Szervezett istenkultusz jött létre. A létrehozott javak egy részét a templomközpont használta fel.
Klasszikus (4000-ig) intenzív és gyors urbanizálódás ment végbe. Az itteni életmód átterjedt a Folyóköz északibb területeire és némi szünettel, felváltotta a Halaf kultúrát. Távolabbi helyek lakóival is cserekereskedelmet folytattak Bahreinen keresztül.
Finom kerámiájuk az egész térségben keresett volt.
Nagy falvakban éltek, amelyek az egész életmódot irányító templomgazdasági központ körül helyezkedtek el. Más helyeken, például Szamarrában, az öntözés irányítását másféle, nem vallási jellegű központ végezte. A sírmellékletek tanúsága szerint az itteni háztartások nagyobb része anyagilag szegényes maradt, mások kiemelkedtek a többiek közül. Az előkelők csoportjába a gazdagabb nemzetségek főnökei tartoztak, afféle sejkek, akik a templomgazdaság vezetésébe és az ottani raktárak kezelésébe beleszólhattak. A kialakuló bírói funkciót is a közülük valók töltötték be. A rétegződés már a társadalmi állapot érezhető különbségeit hozta létre.
A jelenlegi ismeretek szerint Obeid lakói nem voltak sumérok. Ezért a település presumér civilizációnak nevezhető.
