Kemet. Honnan jövünk? (35)
Bevonulás Egyiptomba. Prepolitikai társadalom.
Kemet: Egyiptom ősi neve. Nem hirtelen és semmi esetre sem csak a birodalom idejében keletkezett. A keleti és nyugati hamita pásztorok kezdetben a Nílus menti domboldalakat népesítették be. A folyóvölgybe eleinte vadászni jártak. Vadászat céljára kifinomult, éles kőeszközöket használtak. Egyik műhelyükből készítés közben eltörött nyílhegyek maradtak meg.
Éles kőpengékkel, majd rézkésekkel végezték a fiúk körülmetélését, amint azt az első történetíró róluk és az etiópokról elbeszéli. Higiéniai célzata volt.
A kezdeti időkben a földet közösen birtokolták. A termékenység hordozójaként tisztelték a földanyát. Anyai leszármazási rendszer volt érvényben.
Az i.e. ötödik évezredtől tudták a folyóvölgy kötött talaját megmunkálni, először a delta keleti vidékén, a Merimde műveltség területén. Közben levanteiek érkeztek és háziasított birkákat, öntözési ismereteket hoztak. Az óegyiptomi nyelvben a hamita törzsszókészlet mellett ekkor jelent meg számos semita kifejezés. Már korán rájöttek arra, hogy árpából sört lehet készíteni.
A folyóvölgyön belüli első települések sokáig prepolitikai társadalmak voltak. Csakúgy, mint a legkorábbi mezopotámiai agrárközösségek az első néhány ezer évben. Lassan itt is patriarchális rendszer alakult ki. Minden családfőnek, idősebb felnőttnek egyenlő szava volt a lazán összetartó közösségek ügyeiben. Nem ismerték a társadalmi uralkodást és engedelmességet. Sok helyen még törzsfőnök se volt, viszonylag békés élet folyt. A negyedik évezredben már nagyobb településekbe kezdtek tömörülni, ahol a falvak tanácsai szabályozták az életet. A folyó vizével közösen kellett gazdálkodni, inséges időkre készleteket kellett gyüjteni. A prepolitikai társadalmak többezer éves szaharai, capsi, núbiai, sziriai, története Kemetben is a végéhez ért.
A civilizáció szakaszát onnan számíthatjuk, amikor már a nagyobb rendezett településeken tekintélyen és kényszeren alapuló életformák honosodtak meg. Helyi államokká váltak, amelyekben már elkülönültek a fő rétegek: a földműves, a katona, az adószedő és a pap. Elterjedt a túlvilághit. A kormányzás egy-egy személy kezébe került. Utóbbiak fokozatosan fejedelmi méltóságra tettek szert, kényszert tudtak alkalmazni. Mindegyik az illető település védő istene nevében járt el. Ám ezek a kisállamok eléggé békés módon integrálódtak két nagyobb állami közösségbe. Létrejött Felső és Alsó Egyiptom. Komolyabb háborúk csak e kettő egyesítéséért és legfelső irányításáért folytak, de i.e. 3000 körül a birodalom már létezett. A helyi isteneket is közös panteonba foglalták. A birodalmat egy nagy palotából irányították. Ennek neve fáraó volt. Később az uralkodót nevezték így.
A fáraók életrajzánál sokkal fontosabb tényeket lehet tudni a gazdaság és a kultúra gyors fejlődéséről. Az egységes birodalomban, egyebek között, kibontakoztak a természettudományok. Például, a vegyészet eredményeit a többi ókori nép Kemetből vette át. Ezért nevezték el kémiának.
