Hogyan lett egy nagyhatalomból törpeállam? A pápa világi uralma és franciák, osztrákok, olaszok, magyarok forradalmak idején összefonódó történetei.Az újkori Itáliában a modernitás kibontakozását a félsziget közepe táján található Egyházi Állam hátráltatta. Túlnyomórészt agrárvidék maradt. Gazdaságilag fejletlen területén a pápaság abszolút világi tekintélyuralma konzerválódott. A polgári átalakulás és az olasz nemzeti egység fõ akadálya és ellensége volt. A napóleoni háborúk után szentesítette az európai monarchiák restaurációját és az ideológiai terrort. A huszas évektõl Itáliában is megerõsödött nemzeti és demokratikus forradalmi mozgalom ebbe az államba is behatolt. Az 1831-ben fenyegetõ forradalmat a Habsburgok segítettek letörni. De 1848-ban már maguk is szorongatva voltak.
Januárban Sziciliában felkelés tört ki. Petõfi, január 29.-i versében lelkesen üdvözölte, mert pontosan észlelte, hogy a cél és az ellenség közös. A bécsi márciusi forradalom után az osztrákok által megszállt Észak-Olaszországban és Rómában is népfelkelések robbantak ki. Novemberben IX. Pius pápa Gaetába, a nápolyi király védelmébe menekült. Az Egyházi Államban választott nemzetgyûlés vette át a hatalmat. 1849 februárjában megszűntnek nyilvánították a pápa világi uralmát és kikiáltották a Római Köztársaságot. Ennek politikáját a Mazzini és Garibaldi vezette forradalmárok határozták meg. Itália egészében viszont csakhamar a dinasztikus egyesítés hívei domináltak, akiket Cavour vezetett.
Mindeközben a legtöbb európai országban elbukott a forradalom. 1848 decemberében Louis Bonapartét választották francia elnöknek. Ezután nem sokkal írja Petõfi: Európa csendes, újra csendes, / Elzúgtak forradalmai. A francia köztársasági erõk az 1849. májusi nemzetgyûlési választásokon is vereséget szenvedtek. A gyõztes politikusok a pápa oldalára álltak. Egy egész expedíciós hadtestet küldtek a Római Köztársaság leverésére. Garibaldiék elõször legyõzték a francia erõket, július 3.-án azonban már nem tudtak ellenállni a túlerõnek. Ennek ismeretében, néhány nap múlva, a hasonló magyar helyzetben születik Petõfi utolsó verse, a Szörnyû idõ...
Az egyházi Állam északi részét Ausztria szállta meg. A pápa visszatért és ezután a francia szuronyok oltalma alatt uralkodott. A franciák hamarosan "jutalmul" kapták Louis Napóleon diktatúráját. Errõl mondja az egyik, Petõfihez hasonló nézetû és sorsú flauberti regényhõs: "Most itt ölik a Respublikát, miután megölték a rómait!...", amihez hozzáteszi: "és a szegény Velencét, szegény Lengyelországot, szegény Magyarországot!" De alig telt el egy évtized és a francia- osztrák háború nyomán Garibaldi vörösingesei felszabadították az ország nagy részét. 1861-ben II. Viktor Emánuelt egész Olaszország királyává kiáltották ki. A felkelt nép akaratából a tartományok elszakadtak az Egyházi Államtól. Róma egyedül maradt. Innen az 1870-es francia-porosz háború idején a francia csapatokat kivonták, az olasz hadsereg pedig bevonult. A népszavazáson a római lakosság nem a pápai államhoz, hanem az olasz nemzethez tartozónak vallotta magát. Befejezõdött az olasz nemzet egyesítése. Róma azóta nem egy egyházi állam, hanem Olaszország fõvárosa. A régebben nagyhatalmú világi uralkodónak azóta a Városban egy változó egyezményekkel kialkudott területenkívüli törpeállam a székhelye.
