A hetedik nap
Atléta: Jónapot, mentorom. Egyszer azt mondtad, hogy a különböző vallások a változó életfeltételekkel léteznek és halnak el. Vajon a brahmánák félreállítása is a közösségi élettel, az állami szerveződéssel, a gazdálkodással függött össze?
Mentor: Elkülönböztek egymástól az egyes hatáskörök, funkciók és ezeket nem lehetett továbbra is egy papi kaszt uralma alatt tartani. A harcos arisztokrácia, a hercegségek radzsái vették át a hatalmat. Maguk a papok is aláásták a régi vallást, mert szemérmetlenül beavatkoztak olyasmikbe, amiket a domináns erők már nélkülük akartak eldönteni. Törekvésük erőszakos jellege miatt telt be a pohár. Ők levakarhatatlanul hozzáragadtak a kinyilatkoztatottként hirdetett igéhez. Ezért lett az ő uralmuk megszüntetésének szellemi feltétele a Véda, mint isteni kinyilatkoztatás tagadása. Ezt Buddhán kívül Mahavira, a dzsainizmus megteremtője is felismerte. Ha egy papi réteg gyakorlata sérti az emberek érdekeit, akkor azok előbb-utóbb az illető vallás alapdogmáját is el fogják vetni. Kártékony államrend esetén pedig az annak hivatkozási alapjául használt politikai eszméket. Természetesen, részben megváltozott tartalommal, egy-egy vallás újra is éledhet, ami most az indusoknál tapasztalható. Több száz év után növekedni kezdett a brahmanisták száma.
Atléta: Szeretnék valamit hallani a mi saját létezési körülményeink változásairól is.
Mentor: Nálunk a döntő átalakulás a polisz-rendszer és vele a régi arisztokrácia bukásával kezdődött, amikor először makedón, majd római uralom alá kerültünk. Most, mint tudod, Achaia provincia a nevünk és Korinthos a fővárosunk.
Atléta: A mi hatalmunk lehanyatlott.
Mentor: Hatalmunk igen, ám felfedezéseink, találmányaink, gondolataink, művészetünk révén a világ több száz évig Hellász szellemi uralma alatt állott. De a kereskedelemben is legyőztük régi versenytársainkat, mert a nagybirtokokon olcsón és tömegesen termeltük a szőlőt, az olajbogyót, a bíborfestéket, a nagy városi műhelyekben pedig az iparcikkeket. A rabszolgamunkát nem használtuk fel olyan tömegesen, mint Nyugat Rómája. Az utóbbi létezését maga ásta alá a rabszolgamunka elterjesztésével, tehát úgy járt, mint az egykori brahmánák, akik elősegítették saját bukásukat. Általános tapasztalat, hogy egy eszköz, ha mérték nélkül alkalmazzák, tönkreteszi a célt, amit szolgálnia kellene.
Atléta: Hová lettek akkor a szabad parasztok és kézművesek, akik azelőtt a szabadságokat védték az országon belül és mint katonák, magát az országot oltalmazták?
Mentor: Nálunk sokan kaphatnak telket, vagyis klérust, de a számuk és arányuk itt is erősen lecsökkent. Ez a döntő oka annak, hogy az egész birodalom a végóráit éli. Megszűnik a mi régi vallásunk is, amelynek Apollón az egyik fő szereplője volt, jóllehet Dionüszosz tisztelete és a keleti eredetű kultuszok terjedése miatt már régen háttérbe szorult. Te az utolsók között lehetsz, aki Apollón jóshelyétől még útmutatást kaphat. Pihenj jól!
