HTML

Asszociációk

Friss topikok

  • Italo Romano: www.huffingtonpost.com/entry/the-goldman-sachs-effect_us_588eabf7e4b0b065cbbcd9d9?c9v1xeh0c69smunm... (2017.01.30. 11:32) How a bank conquered Washington?
  • Minnesota: Érthető. A honlapodra angol nyelven felrakott Heidegger kivonatból is legalább annyi érthető, hogy... (2016.12.02. 19:56) Dilthey
  • Italo Romano: Why had the promise of the nineteenth century been dashed? Why had much of the twentieth century t... (2016.10.27. 16:46) Eurodollárok, két háború, reciklálás
  • kalassó: A Wiki írja: Orhan Pamuk 2006-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. 2005-ben különböző török szervezete... (2016.07.13. 18:57) Musza Dagh retro
  • Italo Romano: Újabb kutatások szerint ez volt a legrégibb civilizáció, kétezer évvel idősebb, mint gondolták: ww... (2016.06.04. 21:39) Harappai képek

Címkék

abbé (1) acheul (1) agancsos (1) agóra (1) agrárvidék (1) agy (1) agyagtáblák (1) ain ghazal (1) államháztartás (1) állatok (1) állatvilág (1) antropológus (1) anya (1) árfolyam (1) asszociációk (3) átalakulás (1) ateista (1) bank (1) barát (2) barbár (1) barlang (2) becsmérlő (1) being ahead (1) benépesítés (1) berber (1) bérgyilkos (1) beszéd (1) bizonyosság (1) boldogság (1) bölény (2) bonobó (1) bonobo (1) borneó (2) borneo (1) brahmanistaák (1) breuil (1) bukás (1) capsa (1) civilizáció (1) computer circuits (1) cripple empires (1) csatornázási (1) cselekvés (1) csoukoutien (1) deconstruction (1) délafrika (1) devizahitel (1) dionüszosz (1) disznók (1) dns (1) dohányzás (1) drive (1) dzsainizmus (1) egyeduralom (1) egyensúly (1) egység (1) együttérzés (1) elefánt (1) elemzés (1) élet (1) életfelfogás (1) életvédelem (1) ellenfél (1) első (1) emberek (1) emberség (1) embervilág (2) epikurosz (1) erectus (2) eredeti (1) erkölcs (2) érzések (1) esélyek (1) euripidész (1) expedíció (1) fanatikus (1) fantázia (1) féltudás (1) flintstone (1) fogyasztó (1) forcast (1) forint (1) forrásművek (1) frobenius (1) fülöp móric (1) fürdőszoba (1) Geisteswissenschaften (1) génkódoló (1) geo-stratégia (1) görögök (1) győzelem (2) háború (2) hadtest (1) halál (1) hamita (1) hanok (1) hatáskörök (1) hellének (1) hérosz (1) hiány (1) himalája (1) hit (1) hitelezés (1) hiúság (1) homo (1) honlap (1) HP (1) igazság (1) indus-völgy (1) írás (2) isten (1) istentelen (1) jóslás (1) józanész (1) kagyló (1) kamat (1) kannibál (1) karrier (1) kasza l (1) kasztrendszer (1) kelet (1) kényszer (1) képek (1) képírás (1) kéz (1) kezek (1) kinyilatkoztatás (1) kiváncsiság (1) kőbalta (1) költségvetés (2) konstruktőr (1) kontextus (1) könyv (1) koponya (1) kormányzás (1) krasznahorkai (1) kultusz (1) kutya (1) lap (1) leírás (1) leleplező (1) leroi gourhan (1) leszármazási (1) light catastrophes (1) majmok (1) megelőzés (1) megismerés (1) megtisztulás (1) megvallás (1) megváltott (1) mehrgarh (2) Millenium (1) mindennapok (1) mítoszok (1) modernitás (1) moirák (1) mungo (1) múzsák (1) nabta (1) nedves (1) nemzetmentő (1) nőideál (1) nomádok (1) nyugat (1) nyugodt (1) nyugtalanság (1) ókor (1) olajbogyó (1) öngyűlölet (1) önszeretet (1) örmény (1) ősember (1) őshonos (1) ötven (1) panthéon (1) papkirály (1) parancs (1) particsiga (2) pártok (1) patetikus (1) perzsák (1) piaci behatolás (1) pingvin (1) pontosság (1) poszt-teista (1) pozitúra (1) prepolitikai (1) püthia (1) respublika (1) restauráció (1) riválisok (1) sámánizmus (1) sapiens (2) sár (1) segítők (1) sokistenhit (1) spektrum (1) strucctojás (1) szahara (1) szakóca (1) szakrális (1) szaporulat (1) szatíra (1) szél (1) szenthely (1) szentszöveg (1) szépség (1) szicilia (1) szilva (1) szolgáltató (1) társadalombiztosítás (1) teherszállítás (1) tekintély (1) termékenység (1) titkok (1) tömeg (2) törvény (1) törvényhozó (1) tudás (1) tűz (1) tűzkő (1) újságcikk (1) vadállomány (1) vadász (1) vadászat (1) vadászok (1) vagyon (1) vallás (1) várandós (1) vásár (1) Vatikán (1) vérbosszú (1) verseny (1) vértesszőllős (1) világegész (1) világnap (1) világrend (1) világtörvény (1) villámlás (1) viselkedés (2) vízözön (1) yarmuk (1) yogi (1) zseni (1) zsugorodás (1) Címkefelhő

Civilizáció és politeizmus

2006.05.30. 10:56 Italo Romano

A civilizáció korszakának nagyobb részében az emberek több istent imádtak. A sokistenhit ma sem ítélhető el.A civilizáció legalább hatezer éve, mint közösségi-városi, állami szervezettség jött létre. Az eltérő érdekű és vagyoni helyzetű csoportokat lazább, vagy szorosabb egységbe foglalta. Ehhez tartozott a szabályozás, az emberi érintkezés rendezettsége, a mindennapok békéje, a kormányzás, az írás megszületése, a szellemi kultúra kibontakozása, a szokások finomodása. Kezdettől fogva kényszerítő eszközei is voltak arra, hogy az egyénekkel elfogadtassa a rendet. Állami monopóliummá tette az emberölést. Amit régebben egyének, családok gyakorolhattak (pl. vérbosszú), most már csak felső utasításra, szervezetten volt szabad és kötelező megtenni. Megkezdődött a háborúk korszaka. A kényszer alkalmazása mellett az emberekkel érzelmileg is el kellett fogadtatni az élet ilyen berendezését. A civilizáció első négy évezredében ezt olyan vallások segítették, amelyek többistenhiten alapultak. A keleti kultúrák a jelenkorban is tartalmazzák ezeket a vallásokat. A többistenhitű klasszikus ókor a gazdasági, politikai és szellemi-művészeti tevékenység kiemelkedő vívmányait eredményezte. Ami változás és finomodás ezután történt, az a technikai fejlődésnek köszönhető, amelyhez a társadalom szervezete, az uralom és alávetettség módja hozzáidomult, például megszűnt a tömeges rabszolgaság. Ehhez a megváltozott életmódhoz igazodott, és ezt szolgálta az egyistenhiten alapuló újabb európai hitvilág, (amit egyébként  nem választ el abszolút merev határ a politeizmustól). Ebben az időben is korszakos gazdasági és kulturális eredmények jöttek létre mind judeo-keresztény, mind mozlim vallási keretek között.Mindeközben morálisan nagyobb lett-e az ember? A válasz nem függhet attól, hogy ki mit tart jónak és rossznak, mivel az ezekről alkotott erkölcsi ítéleteket maguk a térben és időben változó társadalmak hozták. A korszakokon átívelő mércét az ember, mint biológiai faj fennmaradásának érdeke határozza meg. Ebből a legátfogóbb erkölcsi, sőt az erkölcsöt meghaladó természeti nézőpontból az előbb említett kérdés gorombán fogalmazódik át: mikor öltek meg arányosan több embert, figyelembe véve a technikai eszközök tökéletesedését. Előző bejegyzésem úgy tette fel a kérdést, hogy a tömeges gyilkolás gyakorlata mikor nyilvánult meg kifejezettebb  módon: a görög-római, vagy a középkori-újkori (legújabb-kori) Európában? Korábbi írásokhoz hasonlóan úgy találta, hogy ebből az életvédelmi szemszögből tekintve a civilizáció a középkori  és újkori Európában nem működött erkölcsösebb módon, mint annak idején az antik társadalomban. Márpedig az utóbbi politeista volt. Ehhez képest a monoteizmus  nem tette jobbá az emberi társadalmat. Rosszabbá sem tette, természetesen. A létezés valóságos minősége nem attól függ, hogy ki hány istent imád. Nem  hitelvek formálják a világot. Európában az utóbbi évszázadokban is  kiemelkedően sokszor háborúztak, öltek, tömeggyilkosságok sorozatát hajtották végre. Az emberiség egyistenhitű része ebben a tekintetben nem áll magasabb szinten, mint az emberiség többi része. Nincs erkölcsi alapja  arra, hogy pejoratív jelzőkkel illesse a keleti kultúrák hordozóit. Példának okáért, hogy ilyen, megbélyegzést sugalló jelzőként alkalmazza azt a szót, hogy pogány.

Szólj hozzá!

Címkék: írás mindennapok vagyon kormányzás vérbosszú kényszer életvédelem sokistenhit

A bejegyzés trackback címe:

https://asszocialok.blog.hu/api/trackback/id/tr235091569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása